Múltunk

Az 1872-ben alapított kassai felsőipari a kezdetek kezdetén a maga nemében úttörő vállalkozás volt a Hernád völgyében, s mondhatjuk, hogy a Kárpát-medencében. Azóta sok változást megélt, sok nevet viselt, de az IPARI márkanév fogalommá vált és sok siker és dicsőség megalapozója lett. Nem csupán gépészeti, villamossági szakemberek készültek fel itt pályafutásukra, de büszkék lehetünk arra is, hogy írók, művészek, színészek, lelkészek és bölcsész tanárok ugyanúgy vallhatják magukat az iparista „család” tagjának. Emberség és szakértelem volt az alapító Szakkay József célkitűzése, s ez azóta hagyományt teremtett. 1920 után Csehszlovákia, majd Szlovákia kebelén fontos küldetése volt, hogy a tanulók itt anyanyelvükön, magyarul tanulhassanak, s olyan tudást szereztek, hogy nemcsak szlovák nyelven, hanem akár angolul vagy németül is érvényesülni tudnak. A kilencvenes években közgazdasági szakkal és egy okleves specialista képesítést adó felsőfokú szakképzéssel bővült az oktatás (számítógépes vezérlésű megmunkáló gépek illetve a szállítmányozási logisztika szakon), majd a fejlesztési követelmények szellemében a gépészeti és villamossági irányzatot egyesítő mechatronikai képzést is bevezettük. Az alaptantárgyak (magyar, szlovák, angol ill. német) mellett a szaktantárgyakat jól felszerelt laboratóriumokban, műhelyekben, szakirodában, számítástechnikai termekben oktatjuk. Az egyetemi és főiskolai továbtanulás számára diákjaink jó alapokat kapnak, sokan élnek is vele. Az egész napos nyitott könyvtár olvasótermében internetes hozzáférés, szépirodalom és szakkönyvtár is várja az érdeklődőket. A sport terén szintén kiváló eredményekkel büszkélkedhetünk, mind az egyéni mind a csapatjátákokban. A tanulmányi versenyeken rendszeresen bejutnak diákjaink az élmezőnybe, s a díjak és oklevelek számára újabb teret kell biztosítanunk. Az iskolai rendezvények a szórakozás és kikapcsolódás mellett pedagógiai értékűek, és az egyéni kreativitásnak is helyet adnak, mint például az elsősök avatása, az iparista napok, olvasómaraton, focimaraton, képzőművészeti kiállítások, szép magyar beszéd, vers- és prózamondó verseny, rendszeres színházlátogatások, tanulmányi kirándulások.

Több évtizedes kapcsolat fűz a jászberényi és szolnoki testvériskolákhoz, melyekkel szakmai tapasztalatcseréket és diákcseréket is megvalósítunk. „Látnunk kell egymást, hogy láthatók legyünk, hallanunk egymást, hogy hallhatók!” – ez a költői jelmondat itt a valóságot tükrözi. Mind a tanárok, mind pedig a diákok hasznos élményekkel gazdagodnak ezek során. Fontos, hogy a mi diákjaink és tanáraink is világot lássanak, megismerjenek egy hasonló iskolát más körülmények közt, s a barátságok később szakmai kapcsolattá érlelődhetnek. Tudunk egymásról, és értjük is egymást: gondokban és örömökben egyaránt. Így tudjuk igazán felismerni és megbecsülni helyünket a világban.

Kassa egyébként csodás, nagy múltú város. Róbert Károly óta központi szerepe van az egész térségben, melyben újra határok nélkül közlekedhetünk. A Szent Erzsébet-dómból bármerre nézünk, a történelem és a magyar irodalom és színjátszás emlékeivel találkozunk. Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás, Balassi, Tinódi, Bornemissza, Bocskai, Bethlen Gábor, Rákóczi, Kazinczy és Batsányi, Déryné és Egressy valamint Márai Sándor életrajzából kitörölhetetlen ez a város. Amint másfél évszázad óta az Ipari is meghatározó jellegzetessége lett a Hernád gyöngyszemének, ezért itt tanulni, iparistának lenni azt is jelenti, hogy folytatunk egy hagyományt, őrzünk egy küldetést, s ez nem csupán kötelesség, hanem becsület dolga is.

Az iskola igazgatói 1872-től napjainkig

 Szakkay József  1872-1886
 Schmidt József
 1942-1944
 Tetmayer Károly  1886-1905    Bajúz Ferenc  1945-1952
 Hinsenkamp Bernát  1905-1912    Cservenka József  1952-1954
 Dömötör Pál  1912-1914    Čudáky Antal  1954-1958
 Balassa János  1914-1919    Schulz György  1958-1972
 Mayer Václav  1919-1920    Boda Pál  1972-1983
 Klotz Maximilián  1920-1923    Nógell Tibor  1983-1990
 Benda Anton  1923-1938    Albert Sándor  1990-1997
 Krajčovič Juraj  1938    Bárány János  1997-2003
 Koch Vilmos  1939    Pulen Lajos  2003-2008
 Körtvélyessi Dezső  1940-1941    Matej Éva
 2008-

Az iskola története 1872-től kronológiailag napjainkig
1872
 		 ► a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztérium augusztus 20-án engedélyezte a Kassán felállítandó 3 éves "gépészeti felsőbb ipartanoda" megnyitását
► az iskola Szakkay József, kassai reáliskolai tanár magánintézeteként október 9-én kezdte meg működését, a műhelyoktatás kezdetben egy kassai gépgyárban zajlott
1874 ► megkezdődik a saját műhelyek kiépítése
1876 ► január 1-jén megtörtént az iskola államosítása
 
1885
 		 ► január 1-jén a földművelési, ipari és kereskedelmi minisztérium veszi át az iskolát
► tavasz elején bontani kezdik a régi épületet, májusban megkezdődik az építkezés és novemberre elkészül az új épület
 

1886 ► Szakkay József halála után az iskola élére Tetmayer Károly kerül, az ő igazgatása alatt jelentős iskolareformok mennek végbe, bővülnek a műhelyek és tanfolyamok indulnak
1902
 		 ► az átépített iskola
 

1905 ► Hinsenkamp Bernát lép a nyugalomba vonuló Tetmayer Károly helyére, akit később Hinsenkamp Dömötör Pál követ az igazgatói poszton
1911  ► megkezdődik az osztályok párhuzamosítása
1914 ► az iskola vezetését Balassa János veszi át, aki a háborús évek alatt is igyekszik az oktatás színvonalát fenntartani, annak ellenére, hogy a műhelyeket a hadsereg javára kell fordítani
1919 ► Václav Mayer kerül az intézmény élére, akinek a feladata a szlovák nyelvű oktatás megszervezése
1920 ► megindul a magyar nyelvű oktatás is, az első évfolyamban már új, négyéves tanterv alapján
  ► Václav Mayert a kladnói ipariskola igazgatója, Maximilian Klotz okl. mérnök váltoja fel, őt közel két és fél éves működés után Antonín Benda mérnök követi
1923 ► sor kerül az első érettségi vizsgára mind a magyar, mind a szlovák szakosztályban
1938 ► a válságos hónapokban Juraj Krajčovič vezeti az intézetet
  ► az iskola kettévált, a szlovák szakosztály az iskola felszerelésének egy részével Rózsahegyre, majd Besztercebányára költözött
1939 ► folytatódik a szlovák nyelvű oktatás is
1942 ► megnyílik az első villamosipari osztály
1945 ► a magyar fiatalok előtt bezárulnak az iskola kapui
1950 ► újra nyílik magyar osztály
1952 ► az iskola szervezetileg önállósul, igazgatója Cservenka József lett
1954
 		 ► az iskola élén februártól Ing. Bajúz Ferenc, majd szeptembertől Ing. Čudáky András áll
► elkezdi működését az esti tagozat
1957 ► esti tagozat nyílik vidéken is: Szepsiben, Tornán, Pelsőcön, Nagyidán, Királyhelmecen, Nagykaposon
     
1958 ► a fájó döntés: a Zsdanov (Grešák) utcai épületet a gyorsan fejlődő építészeti ipariskolának kell átadni, az iskola a Komenský utcai épületbe költözik, így elszakad egymástól az elméleti oktatás és a gyakorlat, az iskola igazgatója Ing. Schulz György lett, aki 1972-ig áll az iskola élén
     
1967
 		 ► az iskola visszaköltözik a Zsdanov (Grešák) utcai épületbe, majd elkezdik az iskola bővítését: egy további emelet építését
   
1969 ► átalakítják a nagytermet, amely otthont ad a Magyar Területi Színház Thália Színpadának is
1973 ► az iskola áttér a szaktantermi oktatásra
1978 ► megkezdődik a tornaterem építése, amit 1980-ban vehetnek birtokba a diákok
1993 ► a holland kormány pályázatának köszönhetően megkezdődik a felesőfokú műszaki képzés
1994 ► a megváltozott igényekre való válaszként megnyílik a Kereskedelmi Akadémia
2002 ► megnyílik az iskolamúzeum
2006 ► megnyílik a mechatronika szak
2008 ► az ISO 9001:2001 minőségbiztosítási rendszer bevezetése